Mindegy ám, hogy az ország/város, amelyben élsz ma született bárány-e vagy ezer éves hagyományokkal rendelkező bárány, múzeumnak akkor is kell lennie, ez szabály. Szóval elmentünk megnézni a Melbourne múzeumot, de sajnos csak a felét tudtuk bejárni, mert csak 2 óránk volt arra, amire 2 nap se lenne elég, olyan izgalmas. Aki most húzza a nutellás száját, hogy egy múzeum nem lehet izgalmas, az sem fog vitatkozni többé, ha megtekinti eme bejegyzést.
Ezek az ausztrálok annyira szeretik a természetet, hogy még a múzeumba is raktak egy őserdőt. Vagy köré építették a múzeumot, ezt nem tudjuk :)
|
Tökizgalmas bejárat |
|
Cscscssss...néhány állat szabadon járkál itt. Ha csendben maradsz és türelmes vagy, láthatsz halakat, madarakat, hüllőket és társaikat. |
|
Ha viszont nem vagy türelmes, akkor lefotózhatod ezt a békát a terráriumában |
|
De mi türelmesek voltunk, így láttuk ezt a baglyot - bagolyt (ki hogy(an) mondja) is /állítólag egyébként ez nem bagoly, hanem bagolyfecske (frog mouth). |
|
Ilyen helyes közelről, szerencse, hogy csak messziről láttuk, mert kiszaladtunk volna a múzeumból |
|
Kígyók (amik nem látszódnak) |
|
Az egyikőjük nevét elfelejtettem |
|
Ez felszerelés kb. a 70'-es évekből arra az esetre, ha tennél egy kört a Déli-sarkon: iránytű, maszk és őőő, aki kitalálja, mi a harmadik, annak küldünk egy kenguruszőrt. |
|
Ezt kérem, azok kapták, akik a Kárpátia fedélzetén szolgáltak, és kimentették a Kate Winsletet, meg a többi szegény Titanicos hajótöröttet. |
És akkor volt ez a nagy kiállítás a városról és történelméről. Annyira jó. Teljesen újra van értelmezve ez a múzeum dolog. főleg nem az van, hogy 200 éves, rozsdás cuccok vitrinekben, hosszú leírásokkal (lsd. kép fent), hanem interaktív, játékos, humoros. Mindent megtapizhatsz, kipróbálhatsz, gombokat nyomkodsz, lapozol. Az aboriginal művészetnél például egy csomó általuk készített, díszes szőnyeget láttunk, és ha végigjártad a termet, a végén odaraktak egy mintát direkt azért, hogy megtapizhasd milyen anyagból készültek. De nem (csak) képeket mutatnak a régi házakról sem, hanem konkrétan felépítettek egyet, amit végigjárhatsz! A modern technikát is bevetik persze. Úgy járkáltunk, mint két kisgyerek :)
|
Akár a Rákóczi út is lehetne |
|
Úgy látszik, az ilyesmi már régebben is dili volt erre |
|
Így vetítették a diákat a népnek. Mesék, viccek a téren |
|
Ez az a házikó. Egy szegény negyed utcájának, szegény házikója. Ami azt illeti kettő volt, az egyik egy kicsit módosabb családé. |
|
Szerintünk ez a kép hihetetlenül mókás és történelmileg is fontos. Milyen már, hogy itt vagyunk egy múzeumban, ami azt mutatja be, hogy mikor, hogyan érkeztek a fehér népek a kontinensre, milyen körülmények között telepedtek le, s űzték el az abo-kat, és mi történik? Az új század bevándorlója, az Ázsiai magabiztosan üldögél itt az egykori telepes házában mutatva ujjaival: GYŐZELEM. Igen, lassan megismétlődik a múlt. |
|
Régi családi albumokba is bepillantást nyerhettünk. Ezek az ausztrálok szeretik a magánügyeiket kiteregetni múzeumokban |
|
Mint a nyulak :) pláne, hogy 2010-os adatok szerint már
4,077,036 fő!
|
|
Ebből a makettből sajnos nem jöttünk rá, hogy (hol) kell aranyat ásni |
|
A nőknek néha igazi küzdelem volt az élet |
|
Néha nem, de azért... |
|
Aboriginal hajók, vitorlák |
|
Voltak azért vitrinek is, na... |
|
Köztünk élő abo-k |
|
és őseik. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése