úton

Na. Hol is kezdjük?

Budapest. Könnyes búcsú. Nem volt jó, de szörnyen vártuk már. Az utolsó 2 nap teljes zsongás, menjünk már.  Nagyon kevés cuccal indultunk, nekem 15 kilo lett.

Búcsúajándékként még feltörték R bőröndjét fogóval a magyar pakolászók, nehogymár ne nézhessenek akármibe bele, és le legyen lakatolva egy csomag. Épp elegük van a sok fóliázott bőröndből. Szerencsétlenségükre nem a bőröndben tartjuk a pénzt, és nem is dohányzunk úgyhogy nem tűnt el semmi csak simán tönkre ment a bőrönd. De kifogott rajtuk, és egy cipőfűzővel olyan masnis csomót rittyentett a cipzárra, amihez egy férfi ember hozzá sem kezd, hogy kibogozza.

A repcsiút Párizsba egyáltalán nem volt kellemes, egyszerűen nem szeretek repülni. Meg hát az sem volt jó, hogy elindultunk és kb. már meg is álltunk.

Első vicces sztori: Budapest reptéren 40 tagú cigánycsalád kikísérte a fiúkát. Lényeg, hogy az Orly reptéren odajön a cigánygyerek hozzánk, az információ mellett azzal, hogy ő szeretne belépni a francia idegenlégióba, hol tud jelentkezni… értelemszerűen lefagytunk egy kicsit, majd mondogatta, hogy hát azt tudja, hogy van egy két város, ez meg az, ahol lehet jelentkezni, de hát hogy jut el ő oda…Próbálta az infot, csak nehéz úgy, hogy egy szót nem beszél más nyelven. Mondtuk, hogy mi nem nagyon tudjuk, de ha más városokba szeretne eljutni, szerintünk menjen be először Párizsba. Mire ő: miért ez nem az? Azt nem lehet mondani, hogy túlkészülte volna magát a srác. Aztán meglátta a katonákat és ott hagyott minket. Hát nem tudom, én drukkolok neki, bár az sem lepne meg, ha még mindig a reptéren bolyongana…

Felhívtuk a hotelt. Természetesen fogalmuk nem volt arról, hogy jövünk, egyáltalán nincs ilyen foglalásuk, és fullon vannak..hm. De azért kijön értünk a srác. Kijött egy ilyen kis francia hülyegyerek, nagyon keveset beszélt angolul, nem sikerült a végére jutni a foglalás kérdésnek, mindenesetre volt azért egy szobájuk (az utolsó) szóval nincs gáz. Kedves volt. Mire a hotelba értünk már választhattunk is doble meg twin szoba között…ravasz kis franciák J Igazából felröhögtem mikor a szobába értünk, lévén az egész egy ágy  volt, de tényleg a bőröndöt nem tudtam kinyitni sehol. Plusz fürdőszoba. Persze nekünk tökéletes volt, bírtuk. Így a háromnapos út után szörnyen jó döntés volt, hogy nem a reptéren éjszakáztunk, értékes alvás volt nagyon. Reggel vittek is ingyen.

Hát a 12 órás úttól azért fostam egy kicsit. Amúgy sem szeretek repülni, meg hát mit csinálunk olyan sok időn át. Végül teljesen oké volt. Bravúros húzással átültünk a helyünkről egy üres hármasba az elején, így elég kényelmesen voltunk. Ugyanúgy képzeljétek el ezt az airasia-t, mint a többi fapadost, csak jó nagy gép, filmeket nem vetítenek, kaját adnak pénz ellenében. Az airasia nagyon szimpatikus nekünk, cuki sztyúik, jó pilóták, egyáltalán nem drága a kaja, és nagyon finom, legalábbis az, amit mi ettünk. Volt egy kombó, amit nagyon bírtunk: szendvics, narancslé, csipsz. Ez kb 1200huf. De a szendvics olyan finom és laktató volt. Szóval fimnézés, olvasás, beszélgetés, evés-ivás, ezzel telt a 12 óra. De azért az kemény, hogy elindulunk reggel, belementünk az éjszakába, majd megérkeztünk a reggelbe ismét, 12 óra alatt. 7 óra eltolódás. A repülés második felében elé sok turbulencia volt.