A monszter

A budapesti és a melbourne-i villamosozás között az a különbség, hogy itt soha nem jön oda hozzám az a duci lány azt hadarva, hogy jó napot, üdvözlöm, szia, helló, a kislányom nagyon beteg… (itt már bólogatok általában, hogy nem, úgyhogy nem emlékszem, hogy van tovább). Általában senki nem jön oda, nem szotyiznak, nem szemetelnek. De itt van más, ami talán még rosszabb is, mint a szotyi meg a miegymás.  Nem emlékszem, hogy írtuk-e már, de általánosságban az a tapasztalatunk, hogy itt nem támadnak kis késsel, hogy adjuk oda a telefont, pénzt, szóval a pitiáner bűnözés nem igazán elterjedt. Itt nagyban nyomják inkább, egyenesen kinyírnak néha pár embert bosszúból, lövöldözzünk egyet a piacon, Joe, mondják. Szóval ez a villamosozásra is igaz. Velem már 2x megtörtént az „ I KILL YOU  ALL” eset. Mi is ez? Utazol a villamoson, hallgatod a kis ázsiaiak fecsegését, a tanzániai nők kiabálását, az aussie fiatalok bulis beszámolóit, amikor egyszer csak felszáll egy monszter.
Szóval hogy is volt legutóbb: felcammogott, hatalmas volt, és üvöltötte a minőségi zenéjét a telefonjából. Titkon remélte, hogy valaki majd beszól rá, és kifacsarhatja. Teljesen egyértelmű, hogy a félig üres villamoson hozzám ül le, velem szembe. „Ne bámuld!” mondta a jobb vállamon ülő kisangyal. „Bámuld!” mondta a kisördög.  Szóval balra fordítottam a fejem, és a jobb szemem sarkából elkezdtem feltérképezni a monsztert. Baszki! Ennek össze van varrva az álla. De baszki le van szakadva a fél kézfeje is és óriási varratokkal rávarrva egy darab valamelyik másik testrészéből (vagy valaki más másik testrészéből).  Két ujj hiányzik, azokat nem pótolták.

 

Mindent és mindenkit kommentál. Hozzám ne szóljon. Mi az a kis fekete tárgy, amit kivett a zsebéből? Huh, csak egy energiaital, Black 28, ismerem.  A tőlünk nem messze ülő ázsiai srác nem tudja olyan ügyesen leplezni a bámulását, már megy is a „mi a szart bámulsz?”  Nem reagál a srác, de a monszter lövöldözős mozdulatokat irányít felé. Remek, már mondja is. „I kill you all”. Megölni mindenkit, elég ambíciózus ez a monszter, azt hiszem le kell szállnom. Ilyenkor jó trükk, ha nem állsz fel, amíg a villamos nem ért be a megállóba, hogy ne vegye észre, hogy le akarsz szállni, nyilvánvalóan miatta. Amikor viszont már beért, kinyitotta az ajtókat, UGRÁS!!