Valaki egyszer azt mondta nekünk, hogy Melbourne-t a sport mozgatja. És bizony olybá tűnik, nem állt messze az igazságtól. Oké, kulturális főváros, meg kávézók, meg minden, de a sport mindent visz. Nemrég olvastuk, hogy a Sportbusiness International szavazásán a világ második legsportosabb városa lett idén, London mögött.
Melbourne az alábbi sporteseményeknek adott otthont, mióta
ide toltuk a biciklit. Érkezésünkkor, nyáron éppen a krikett-láz égett, aztán
januárban jött ugye az Australian Open, kis szusszanás után márciusban Forma1, rögtön
utána elkezdődött a footy szezon (ausztrál foci, kb. a rögbi és a foci között
van), ettől őrülnek meg csak igazán. Egyúttal a rögbi szezon is megkezdődik, ebből
kétféle van, és van foci-foci is, bár az nem izgat sokakat. Ja, és mielőtt
megérkeztünk, november elején volt a nagy lóverseny, a Melbourne Cup.
Egy-egy krikett meccsre átlag negyvenezren mennek ki, az
Australian Openre idén összesen hatszányolcvanhatezer ember volt kíváncsi
(rekord), a Forma1-re háromszázezer. A footy meccsek átlag nézőszáma ötvenezer
feletti hetente, ezzel a világ negyedik legnagyobb átlagos meccsenkénti
nézőszámú profi klubbajnoksága. Tessék kapaszkodni! Ezzel megelőzi a Premier
League-t, az angol focibajnokságot. No, egyszóval marha sok embert mozgat a
sport itt. Gyerek-anyu-apu-mami, nincs kivétel.
Ahogy mi látjuk, nem csak a meccsekre mozdulnak a
melbourniek, hanem maguk is aktívan űzik a sportokat. A közelünkben van egy nagy
park, kifejezetten mozgásra van kitalálva. Ott reggel öttől estig
futkároznak, mindenféle edzések vannak, haverok összejönnek focizni, amatőr
krikettmeccsek, tényleg egész nap nyüzsög. Csak, közben meg van az a sok
túlsúlyos ember is…hát, ezt az ellentmondást még nem sikerült feloldanunk, de
dolgozunk rajta :)
A krikettre ki akartunk menni, gondoltuk olyan ausztrál,
minket meg minden érdekel. Aztán úgy többen is húzták a szájukat, hogy hm,
biztosak vagytok ti ebben? A krikett legrövidebb verziója is átlag négy órás
(normál esetben napokig tart), és tuti nem érted meg a szabályokat, ha nem vagy
ősozzi, és nem ütötted a labdát már kétévesen a hátsókertben. Úgy meg azért nem
olyan izgi (azaz iszonyú unalmas), így inkább bölcsen kihúztuk a listáról. Na,
viszont a múltkor elmentünk egy footy meccsre! Annyira rá van pörögve az egész
város, muszáj volt megnéznünk magunknak.
Az ausztrál fociban tizennyolcan vannak egy csapatban,
ovális pályán, van két kapu, ami négy cölöp. A cölöpök közé kell berúgni a
labdát, az a gól. A meccs legnagyobb része brutális gladiátorharc. Minden
játékos csupaizom, védőfelszerelés nulla, a gatyájuk röhejes. A szabályok
szinte semmit nem tiltanak. A legnagyobb gyönyörűséggel az tölti el a nézőt,
amikor a játékos úgy szerzi meg a labdát, hogy hátulról térddel beleszáll az
ellenfél nyakába (olyan magasra ugrik). Szakad, törik minden. Amikor nem ezt
csinálják, akkor éppen dobják, vagy rúgják egymásnak a labdát, ami még
élvezhető is. Az otthoni focijátékosokkal ellentétben az itteniek szó szerint
celebek. Egyébként azért ez a nagy hűhó, mert a sportot Melbourne-ben találták
ki még 1859-ben(!). Eleinte csak melbourne-i csapatok voltak, majd országos
lett, de azóta is az itteni csapatok a legfontosabbak. Fee barátunk és családja
kitűnő példája egy átlagos ausztrál családnak. Ő és apukája a St. Kildának
szorítanak, mert Fee dédapja csapatkapitány volt régen. Anyukája Melbourne
drukker, bátyja Hawthorn. :)
A báty egyébként minden meccsen ott van és rekedten távozik, édesapa szintén
fanatikus. Zseniális!
Na, és az MCG! Az akármilyen szavazáson azt mondták a
melbourniek, hogy a legjobb, amit csinálhatsz a városban az, ha kimész egy
meccsre az MCG-be. A stadionba több mint százezer ember elfér, és bizony néha
meg is töltik. Mi a Melbourne és a Hawthorn összecsapását láttuk, erre csak
harminchatezer drukker volt kíváncsi. Nekünk még fizetni sem kellett, Fee
hozott ingyenjegyet. Gondoltuk esetleg élőben sikerül majd megfejtenünk, hogy
mi a fenét esznek annyira ezen a footyn az ausztrálok. Hát nem sikerült :)
Söröztünk, chipseztünk, ahogy ők csinálják, mégis untuk magunkat. Magyarázkodtak,
hogy ez bizony most egy nagyon rossz meccs volt, nem volt szerencsénk, de
valójában pont olyan volt, mint akármelyik. Sebaj, mindjárt kezdődik az EB, és
nézhetjük a FOCImeccseket hajnali kettő és öt órás kezdéssel. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése