Szeresd felebarátodat!

Esős, duplaszivárványos vasárnap délután volt, itthon töltöttük, és mivel itthon voltunk egész nap, folyamatosan beleütköztünk lakótársainkba. Gondoltuk leírjuk az aktualitásokat, lelki szemetes ládának használva kedves olvasóinkat. Már csak azért is megosztjuk itthoni gondjainkat, mert tudjuk, hogy amúgy kínosan fenékig tejfel itt minden.

Mint, ahogy az már írtuk, a ház továbbra is szuper, a lakók pedig továbbra is jönnek-mennek. Mivel azonban nem az itt lakók döntenek az új lakótársakról, hanem a főbérlő, ezért előfordulhat, hogy az összezárt emberek semmiféle kombinációban sem jönnek ki egymással. Épp ez történik most is velünk. Német fiú, ausztrál fiú, francia lány és két koreai csemegeuborka lány a lakótársaink. Még mindig adjuk, hogy a sztereotípiák az ilyen helyzetekben születnek és minden igaz.

A német fiú rendes, cuccai szépen sorban, saját műanyag tányér-bögre kollekció, kés. Sörkedvelő, bulizni jól tudó, mások zaját el nem tűrő fiatalemberről van szó. Egy átmulatott éjszaka után, másnap (vasárnap) délelőtt 11-kor képes felhúzni az ablakot és kiüvölteni teljes állati torokból, hogy shut uuuuup a szomszédoknak, tehát, kuss legyen. Ezt a műveletet addig ismétli, amíg kuss nem lesz. Olyan ijesztő az egész, hogy az egész utca kussol tőle.

Jól szituált fiatalember, neveltetése, anyagi helyzete áldott

Az ausztrálokról mi ezt nem tudtuk eddig, meg nem is biztos, hogy mindenkire igaz, de az eddigi tapasztalataink és főbérlőnk szerint is elég rendetlen és iszákos népek. A rendetlent úgy kell elképzelni, hogy nincs lepedő, sem ágynemű az ágyon, viszont van tányér, borosüveg. Pénz az ágy alatt, meg gyakorlatilag mindenben a mindent a földre, semmit a szekrénybe elvet követi. Nincs ez másképp Zach nevű (szlovákiai magyar származású) ausztrál lakótársunk esetében sem. Mosogatni se jut eszébe, bár talán jobb is. Nem fürdik, egy ruhát hord, büdös. Jelenlétében, és jelenlétének 12 méteres körzetében a szánkun keresztül lélegzünk. Mindezektől függetlenül intelligens, olvasott, folyékonyan beszél japánul. 

Vegyük csak sorjában: lepedő nincs. Ágynemű nincs. Bérlet az ágy alatt (nem mintha elhagyná a házat), minden szanaszét, oké, de minek kell egy kopasznak hajszárító?

A koreai lányok továbbra is életveszélyesek, ehhez nem is fűznénk több szót. Na jó, mégis. Az új koreai lányt megismerhettük már mielőtt beköltözött volna, mivel megtaláltuk a jogsiját, a bankkártyáját és a személyijét a fűben. Első napján pedig a következőt hozta össze: fürdőszobánknak két ajtaja van, az egyik az előszobából (ezt használjuk), a másik a kertbe nyílik. Bement zuhanyozni, bezárta mögött az ajtót, majd valamiért úgy döntött, még elszív egy cigit az esőben, tehát kiment a másik ajtón, és becsukta azt is maga után. Na, a lényeg, hogy azt bizony nem lehet kinyitni kintről, csak kulccsal, azokat meg már rég elhagyta a tulaj, így tehát: viszlát fürdőszoba! :). Minket az a kép fogadott, hogy a tulaj esernyővel áll melegítőben, az öreg haverja meg félig lóg ki a szétszerelt ablakon. Mondta is, hogy ő ilyet még nem látott. Igyekszünk kis hörcsögökként bánni velük, haszontalan kedvességeknek felfogni őket, és az olyan kérdéseiket, mint a „vettem krumplit, de nem tudom, mit kell csinálni vele?!?” remegve, de mosolyogva hárítjuk el az internet világának irányába.

A kép címe: Az undor visszatükröződése a borosüvegen.

A francia lakótársunk viszont az, akiről tényleg egy szót se. A pillanatnyi gonosz. 

Mivel tehát gyakorlatilag mindenki irtózik mindenkitől a házban, viszont össze vagyunk zárva, élénk levelezés, és serpenyőre ragasztott üzenetküldözgetés kezdődött el. Nem sok mindenről kell beszélnünk egyébként, leginkább a takarítás a téma. Elmosnád-e, hogy tudjam használni, léci jellegű kérések vannak megfogalmazva a ház falán a legkülönbözőbb formában. Főbérlőnk, Sam is igyekszik hozzájárulni ehhez, mindenféle színes szabályok, illetve zsarolások formájában.

Figyelj, hosemate, mosogassál izibe ofter use! Udvariasan

Nem akarsz takarítani, oké, de akkor fizess 5 dolcsit hetente, te kis mocsok! Zsarolva

Van azonban, amikor már nem lehet tovább bírni idegekkel, ilyenkor jönnek elő az indulatok, és a Mosd el a szarodat! Ki nem tud olvasni? Ha azt hiszed, hogy ez tiszta, vegyél szemüveget! cetlik. Néha pokol tud lenni az egész, de tudom, hogy egyszer, ha majd nem lesznek lakótársaink, mosolyogni fogunk rajta.

Egyébként kitaláltunk egy takarítási tervet, ami többé-kevésbé működik, bár az egyik koreai leányzónak 2 hónap is kevés, hogy megértse. 

Vers: Bizonyos nevek gyakrabban ismétlődnek, mint mások, igen, mi vagyunk a tisztaságkirályok!

Senki ne értse félre, szeretjük a koreaiakat, csak azokat nem, akikkel találkoztunk. Név szerint: Dzsenit, Dszázmint, Dzsesszikát, Dzsint és Dzsinát :). A "dzs" betű iránt érzett rajongásukban sem tudunk osztozni.

Zach sem egy takarító istenállat, de egyszer sikerült befogni, valószínűleg azért, mert széttört egy boros üveg a padlón és közelebb akart lenni az alkoholhoz, ezért beállt segíteni – természetesen mi mással, mint az ágyneműjével törölgette a nedüt.

Kell-e képaláírás?

Hogy egyébként kétségbeesésünk milyen mértékben sugárzódott át a borosüvegen túl a facebookra is, azt mi sem példázza jobban, mint a legutóbbi reklámajánlat, amit kaptunk: Szenvedsz a lakótársaidtól? Írd meg a történeted és nyerj 5000 dollárt!