A repülőn aludtunk, meg megfázott a fél arcom a légkonditól. Kint nagyon meleg, buszokon, vonatokon, állomásokon meg MINDENHOL őrületes légkondis hideg. Hot dogot ettünk, aztán landoltunk Ausztráliában.
Itt muszáj beszélnünk arról a nem kicsi fruszrációról, ami bennünk volt. Úristen folyik az orrom, be fognak-e engedni így? Rágót be szabad vinni? A telefont mikor kapcsolhatjuk be? És amikor van egy elbeszélgetés arról, hogy mit fogunk csinálni, mit fogunk mondani? Kitaláltunk egy szöveget meg minden, meg Á ne felejts majd el mosolyogni, jó? Jó…
Hát másfél órát álltunk sorban ezerféle ázsiaival, már kevésbé féltünk, láttuk, hogy gyorsan megy ez, és hát nem is kérdeztek semmit. De olyan komoly ellenőrzéseken kell átmenni, mindenféle őrök, fegyveresek 10 méterenként csekkolják az útlevelünket, csomagunkat, minket. A végén pedig egy karanténba zárnak kb. 8 embert egyszerre meg a csomagjaikat és egy drogkereső kutya átszagol mindent. Persze nem talál senkinél semmit, kivéve kinél? Nálam, Rékánál. Szagolja, nem száll le a hátizsákomról. Kérdezik mi van benne, hát mondom a kamerám, egy könyv… Lövésem nem volt mit érezhetett, de kipakolták, és kiderült, hogy még valami kirándulásról kb. a legaljában itt maradt valami levél morzsája, egy kb. 1 centis darab. Ezt érezte. Ugyanis kéremszépen Ausztráliába TILOS bevinni növényeket, kagylókat, kaját, és gyakorlatilag mindent kivéve pénzt. De abból sok kell ám!
Azért hogy az a kutya Ausztrália összes szagát ismeri és kiszúrja az idegen szagot, az azért elég érdekes.
VálaszTörlésValószínűleg Rintintin egyeneságú leszármazottja...
VálaszTörlés